A gyulladásos bélbetegségek (IBD), mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, nemcsak kellemetlen tünetekkel járnak, hanem komoly tápanyaghiányt is okozhatnak. Ha Ön IBD-vel él, fontos megértenie, hogy szervezete miért nem képes megfelelően felszívni bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat, és mit tehet ez ellen.
Mi okozza a tápanyaghiányt IBD esetén?
A gyulladásos bélbetegségek több módon is befolyásolják szervezete tápanyag-felvételét:
A bélgyulladás hatása
A vékonybél nyálkahártyájának gyulladása csökkenti a felszívó felületet. Minél hosszabb ideje fennálló és kiterjedtebb a gyulladás, annál nagyobb a tápanyaghiány kockázata.
Étvágytalanság és étrendi korlátozások
Sokan kerülik bizonyos ételeket, mert azok rontják a tüneteiket. Ez sajnos további tápanyaghiányhoz vezethet.
Gyógyszerek mellékhatásai
Egyes IBD-gyógyszerek rontják bizonyos vitaminok felszívódását. Például a szulfaszalazin gátolja a folsav felszívódását.
Leggyakoribb tápanyaghiányok IBD esetén
Vashiány és vérszegénység
A vashiányos vérszegénység az egyik leggyakoribb szövődmény IBD-ben. A betegek kétharmada már a diagnózis felállításakor vérszegénységben szenved.
Tünetek:
Tartós fáradtság
Sápadtság
Szédülés
Gyors szívverés
Csökkent teljesítőképesség
Diagnosztika:
Az orvos vérvizsgálattal állapítja meg a vashiányt. Aktív gyulladás esetén a ferritin (vasraktár) szintje 100 μg/l alatt, nyugalmi állapotban 30 μg/l alatt jelez vashiányt.
Kezelés:
Szájon át szedett vaspótlás: Enyhe vérszegénység és inaktív betegség esetén javasolt, napi maximum 100 mg elemi vassal
Intravénás vaspótlás: Aktív betegség, rosszul tolerált szájon át szedett vas, vagy súlyos vérszegénység (hemoglobin < 100 g/l) esetén ez a választandó módszer
A kezelés után rendszeres kontroll szükséges: az első évben 3 havonta, majd 6-12 havonta kell ellenőrizni a hemoglobin, ferritin és transzferrin szaturáció értékeket.
B12-vitamin hiány
A B12-vitamin különösen fontos az idegrendszer működéséhez és a vörösvértestek képződéséhez. IBD esetén elsősorban azok érintettek, akiknek vékonybél-érintettségük van, különösen, ha az ileumot (a vékonybél utolsó szakaszát) érinti a betegség.
Tünetek:
Fáradtság
Memóriaproblémák
Zsibbadás, bizsergés a végtagokban
Egyensúlyzavar
Izomgyengeség
Étvágytalanság
Vörösvértestszám-csökkenés (makrocitás vérszegénység)
Különösen veszélyeztetettek:
Akiknek 100 cm-nél hosszabb vékonybél-reszekciójuk volt
Kiterjedt vékonybél-érintettségű Crohn-betegségben szenvedők
Akiknek ileo-analis pouchuk van
Kezelés:
100 cm-nél hosszabb ileumreszekció esetén rendszeres, izomba adott B12-vitamin injekció szükséges. Évente vagy makrocitózis (kóros mértékben megnagyobbodott vörösvértestek) észlelésekor ellenőrizni kell a B12- és folsavszintet.
D-vitamin hiány
A D-vitamin hiány rendkívül gyakori IBD-ben szenvedő betegeknél. Ez különösen problémás, mert a D-vitamin kulcsszerepet játszik a csontok egészségében és az immunrendszer működésében.
Okok:
Csökkent napfényhatás
Zsírfelszívódási zavar (steatorrhea)
Gyulladás miatti csökkent termelés
Szteroid-kezelés
Következmények:
Csontritkulás (osteoporosis)
Csontlágyulás (osteomalacia)
Csonttörések kockázatának növekedése
Izomgyengeség
Fokozott csontfájdalom
Kezelés:
Rendszeres D-vitamin pótlás szükséges, amelyet a vér D-vitamin szintje alapján kell egyénre szabni. Napi 1000-1500 mg kalciumbevitel javasolt, szükség esetén biszfoszfonát-kezeléssel kiegészítve.
Egyéb fontos tápanyagok
Folsav:
Vékonybél-érintettség esetén hiányállapot alakulhat ki. Rendszeres ellenőrzés és szükség esetén pótlás javasolt.
Magnézium:
A magnéziumhiány gyakori, és intravénás pótlást igényelhet, mivel a szájon át szedett magnézium ronthatja a hasmenést.
Cink:
A cink hiány rontja a bél gyógyulását. Külön pótlás válhat szükségessé.
Zsíroldékony vitaminok (A, E, K):
Steatorrhea (zsíros széklet) esetén ezek a vitaminok is hiányállapotba kerülhetnek.
Diagnosztikai vizsgálatok
Az IBD-ben szenvedő betegek rendszeres laborvizsgálatai a következőket tartalmazzák:
Alapvető ellenőrzések:
Testsúlymérés
Vérkép
Albumin
B12- és folsavszint (vékonybél-érintettség esetén) 3-6 havonta
Részletesebb vizsgálatok:
Ferritin, transzferrin
D-vitamin szint
Mikronutriensek (K-, A-, C-, B6-, B1-, E-vitamin, szelén)
Gyulladásos markerek (CRP)
Vérszegénység kivizsgálása:
RDW (vörösvérsejt eloszlási szélesség)
MCV (vörösvérsejtek átlagos térfogata)
Reticulocyta szám
Transzferrin szaturáció
Táplálkozási ajánlások IBD esetén
Általános elvek:
Rostdús étrend (ha nincs szűkület)
Megfelelő mennyiségű kalcium-, folsav- és szelénfogyasztás
Alacsony zsírtartalmú étrend
Omega-3 zsírsavak pótlása
Étrend-korlátozások:
Szűkületek esetén kerülendők a magas rosttartalmú ételek. Az orvossal és dietetikussal együttműködve kell meghatározni az egyéni étrendi korlátozásokat.
Multivitamin-készítmények:
Sok betegnek szüksége van multivitamin-készítményre, amely a napi ajánlott mennyiség 2-5-szörösét tartalmazza.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azonnal keresse fel orvosát, ha az alábbi tüneteket észleli:
Fokozódó fáradtság
Sápadtság
Zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban
Emlékezetzavar
Izomgyengeség
Csontfájdalom
Vérzéses hajlam
Látászavarok
Az Endomedix szerepe a diagnózisban
Az Endomedix központban biztosítottak a modern diagnosztikai eszközök, amely segíthet az IBD monitorozásában és a vékonybél-érintettség felmérésében. A kapszulavizsgálat különösen hasznos lehet:
Vékonybél-érintettségű Crohn-betegség gyanúja esetén
Az IBD diagnózisának felállítását követő utánkövetésben
A gyógyszeres terápia hatékonyságának ellenőrzésében
Összegzés
Az IBD-vel való együttélés kihívást jelent, de a megfelelő táplálkozással és tápanyag-pótlással jelentősen javítható az életminőség. Fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a laborvizsgálatok elvégzése, hogy időben felismerjük és kezeljük a hiányállapotokat.
Ne féljen kérdezni orvosától a tápanyag-pótlásról! A megfelelő vitaminok és ásványi anyagok pótlása nemcsak a tüneteket enyhítheti, hanem megelőzheti a hosszú távú szövődményeket is.