Gyors elérésünk – Hétfő-Péntek: 8.30-16.30
A hónap terméke: Microbiome test
Gyors elérésünk – Hétfő-Péntek: 8.30-16.30
A hónap terméke: Microbiome test
A gyomor- és bélrendszeri panaszok sokak életét keserítik meg, különösen az irritábilis bélszindróma (IBS) esetében. Ha Ön is küzd hasi fájdalommal, puffadással vagy székletürítési problémákkal, tudja milyen nehéz lehet a mindennapokat természetesen élni. A jó hír, hogy megfelelő kezeléssel és életmódváltással jelentősen javítható az életminőség.
Az IBS egy funkcionális bélbetegség, amely főként a bélműködési zavarokban nyilvánul meg. Noha nem életveszélyes állapot, komoly hatással lehet a mindennapi életre. A Róma IV. kritériumok szerint visszatérő hasi panaszokról beszélünk, amelyek legalább hetente egyszer jelentkeznek. A betegség három fő típusra osztható: székrekedéssel járó (IBS-C), hasmenéssel járó (IBS-D) és vegyes tüneteket mutató (IBS-M) formára.
Diétás kezelés: a táplálkozás szerepe az IBS-ben
Alapvető étrendes ajánlások
Az IBS kezelésében a diétás változtatások alapvető fontosságúak. Minden IBS-ben szenvedő beteg részesüljön táplálkozási tanácsadásban, mivel a megfelelő étrend jelentősen csökkentheti a tüneteket.
Rostpótlás megfontoltan: A vízben oldódó rostok hatékonyan enyhítik az általános IBS tüneteket és a hasi fájdalmat. Kerüljük azonban az oldhatatlan rostokat, mint például a búzakorpát, mivel ezek ronthatják a tüneteket. A rostpótlást alacsony dózissal (3-4 gramm naponta) kezdjük, és fokozatosan emeljük, hogy elkerüljük a puffadást.
FODMAP diéta – második vonalbeli kezelés
Az alacsony FODMAP tartalmú étrend hatékony másodvonalbeli kezelés az általános IBS tünetek és a hasi fájdalom enyhítésére. A FODMAP rövid szénláncú szénhidrátokat jelent, amelyek ozmotikusan aktívak és erjednek a bélben, hasi fájdalmat és puffadást okozva.
A FODMAP-ban gazdag ételeket hat-nyolc hétig hagyjuk ki az étrendből, majd fokozatosan vezessük vissza az ételeket, amíg tolerálható szintet találunk. Ez a módszer személyre szabott megközelítést tesz lehetővé.
Specifikus étrendi korlátozások
Laktóz és irritáló anyagok: A betegek egy része jól reagál a laktóz, gázt okozó ételek, koffein és alkohol elhagyására. Ezek az egyszerű változtatások gyakran jelentős javulást hozhatnak.
Glutén kérdése: Bár a gluténmentes diéta általában nem ajánlott IBS-re, egyes betegeknek gluténérzékenységük lehet. Sok IBS-es beteg empirikusan kipróbálja a gluténmentes diétát, ami esetenként javulást hozhat.
Zsírcsökkentés: A zsírbevitel csökkentése mérsékelheti a lipid által kiváltott motoros aktivitás okozta hasi diszkomfortérzést. A vízben oldódó rostok növelése pedig javíthatja a bélműködést székrekedéses IBS esetén.
Gyógyszeres kezelés: célzott tünetkezelés
Elsővonalbeli gyógyszerek
A gyógyszeres kezelést mindig az egyéni domináns tünetekhez kell igazítani.
Loperamid: Hatékony hasmenéses IBS (IBS-D) esetén, azonban hasi fájdalom, puffadás, hányinger és székrekedés gyakori mellékhatások. Ezért a dózis gondos beállítása szükséges.
Görcsoldók: Hatékonyan kezelhetik az általános IBS tüneteket és a hasi fájdalmat. Az antispazmodikus szerek, mint a diciklomin vagy hioszciamin, csökkenthetik a görcsöket és fájdalmat.
Borsmenta olaj: Hatékonyan kezelheti az általános tüneteket és a hasi fájdalmat IBS-ben, noha a bizonyítékok minősége alacsony.
Polietilénglikol: Hatékony székrekedés kezelésére, bár hasi fájdalom gyakori mellékhatás lehet.
Bél-agy neuromodulátorok
Triciklusos antidepresszánsok: Hatékony másodvonalbeli gyógyszerek az általános tünetek és hasi fájdalom kezelésére. Alacsony dózissal kezdjük (például 10 mg amitriptilin naponta egyszer), és lassan titráljuk 30-50 mg-ig naponta egyszer. Ezek a szerek a hasmenéses tüneteket is csökkenthetik antikolinerg hatásuk révén.
SSRI-k: Lehetséges másodvonalbeli gyógyszerek az általános IBS tünetek kezelésére, bár a bizonyítékok minősége alacsony.
Specifikus másodvonalbeli szerek
IBS-D számára:
IBS-C számára:
Életmódváltoztatások és pszichológiai támogatás
Fizikai aktivitás
Tájékoztassuk a betegeket a rendszeres testmozgás potenciális előnyeiről, különösen székrekedés esetén. A napi séta és egyéb testmozgás jelentősen csökkentheti a székrekedést.
Étkezési szokások
A gasztrokolikus reflex kihasználása érdekében alakítsunk ki rutinszerű székletürítést étkezések után. Ez természetes módon segítheti a bélműködést.
Stresszkezelés és pszichológiai terápiák
A stressz jelentős kiváltó tényező lehet IBS-ben. A mindfulness-alapú stresszcsökkentő tréning javíthatja a bélrendszeri tünetek súlyosságát és az életminőséget, miközben csökkenti a distresszt.
Hatékony módszerek:
A pszichológiai terápiákat akkor javasoljuk, ha a tünetek 12 hónap gyógyszeres kezelés után sem javulnak.
Probiotikumok és kiegészítő kezelések
Probiotikum terápia
A probiotikumok hatékony kezelés lehetnek az általános IBS tünetek és hasi fájdalom esetén, azonban konkrét faj vagy törzs nem ajánlható egyértelműen. A probiotikumokat maximum 12 hétig szedhetjük; ha a tünetek nem javulnak, akkor abbahagyjuk.
Mikrobiom szerepe
Az intestinalis mikrobiom változásai módosíthatják a gasztroenterális motilitást, viscerális érzékelést, bélpermeabilitást, széklet konzisztenciát és viscerális érzékenységet. Ez magyarázza, miért lehet hatékony a mikrobiom célzott befolyásolása.
Gyakori kérdések az IBS kezeléséről
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a tünetek súlyosbodnak, vérrel kevert a széklet, vagy fogyás jelentkezik, sürgősen orvosi vizsgálat szükséges. A kezdeti értékelés során teljes vérkép és C-reaktív protein vagy süllyedés meghatározása javasolt a szerves betegségek kiszűrésére.
Mennyire biztonságosak a gyógyszerek?
A legtöbb IBS gyógyszer biztonságos, ha megfelelő orvosi felügyelet mellett alkalmazzuk. Fontos a fokozatos dózisemelés és a mellékhatások figyelemmel kísérése.
Változhat-e az IBS típusa idővel?
Igen, az IBS altípusok változhatnak idővel. A kezelést mindig az aktuális domináns tünetekhez kell igazítani.
A komplex kezelés előnyei
Az IBS kezelése többirányú megközelítést igényel. A diétás változtatások, gyógyszeres terápia és életmódmódosítások kombinációja a leghatékonyabb. Fontos megérteni, hogy az IBS nem diagnosztikai kizárásos betegség, hanem pozitívan diagnosztizálható a tüneti kritériumok alapján.
A kezelés célja nem a teljes gyógyulás, hanem a tünetek kezelhetővé tétele és az életminőség javítása. A betegek többsége megfelelő kezeléssel jelentős javulást tapasztal.
A türelem és következetesség kulcsfontosságú. A kezelés hatásai gyakran hetekkel vagy hónapokkal a kezdés után jelentkeznek. A rendszeres orvosi kontroll biztosítja a terápia optimalizálását és a hosszú távú sikereket.