Gyors elérésünk – Hétfő-Péntek: 8.30-16.30
A hónap terméke: Microbiome test
Gyors elérésünk – Hétfő-Péntek: 8.30-16.30
A hónap terméke: Microbiome test
Visszatérő hasi fájdalom, puffadás, váltakozó székletürítési szokások – ezek a tünetek sok embert érintenek, mégis sokan nem tudják, mit jelezhetnek. Az irritábilis bél szindróma (IBS) a lakosság 10-20%-át érinti világszerte, és bár nem életveszélyes betegség, jelentősen befolyásolhatja a mindennapokat.
Ha Önt is hasonló panaszok gyötrik, nem egyedül van. Az IBS egy krónikus funkcionális bélbetegség, amely a bél és az idegrendszer közötti kapcsolat zavarából ered. A jó hír, hogy megfelelő diagnosztikával és kezeléssel a tünetek hatékonyan enyhíthetők, és visszanyerheti életminőségét.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az IBS tüneteit, a diagnosztikai folyamatot, a betegség típusait és a modern kezelési lehetőségeket. Célunk, hogy világos, érthető információkkal segítsük Önt a betegség megértésében és kezelésében.
Mi az irritábilis bél szindróma?
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a bél-agy kapcsolat krónikus rendellenessége. Ez azt jelenti, hogy a bél és az idegrendszer közötti kommunikáció nem működik megfelelően, ami különböző emésztési panaszokat okoz.
Az IBS-t visszatérő hasi fájdalom és székletürítési zavarok jellemzik. A betegség nem jár látható szervi elváltozással – vagyis ha a belet megvizsgálják, nem találnak benne gyulladást, daganatot vagy más látható problémát. Ennek ellenére a panaszok valósak és sokszor nagyon megterhelőek.
A betegség világszerte elterjedt. A legfrissebb kutatások szerint az IBS prevalenciája 11-20% között mozog, és kissé gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. A leggyakrabban 18-39 éves felnőttek körében diagnosztizálják, bár bármely életkorban jelentkezhet. Az életkor előrehaladtával az előfordulása csökken.
Az IBS jellegzetes tünetei
Hasi fájdalom és kellemetlenség
Az IBS legjellemzőbb tünete a visszatérő hasi fájdalom. Ez a fájdalom görcs vagy tompa jellegű lehet, és általában a következő sajátosságokkal bír:
A fájdalom intenzitása változó lehet, és egyes betegeknél akár a mindennapi tevékenységeket is megnehezítheti.
Változó székletürítési szokások
Az IBS-ben szenvedők gyakran tapasztalnak változásokat székelési szokásaikban:
A székelési inger gyakran sürgető, és egyes betegek széklet-inkontinenciáról is beszámolnak.
Puffadás és hasi duzzanat
A puffadás érzése és a látható hasi duzzanat (meteorismus) szintén jellemző panaszok. Sok beteg számol be arról, hogy a hasa különösen étkezések után feszülő, telt érzést okoz. Ez a tünet szorosan kapcsolódik a bélgázok felszaporodásához és a bél mozgászavarához.
További kísérő tünetek
Az IBS-ben szenvedők gyakran tapasztalnak egyéb panaszokat is:
Egyes betegeknél az IBS más állapotokkal együtt jelentkezhet, például fibromialgiával, krónikus fáradtsággal, fejfájással, hátfájással, alvászavarokkal, szorongással vagy depresszióval.
Az IBS diagnosztikája
A Róma IV. kritériumok
Az IBS diagnózisának felállításához a nemzetközi gyakorlatban a Róma IV. kritériumokat használják. Ezek szerint IBS-ről beszélünk, ha:
Visszatérő hasi panaszok jelentkeznek legalább heti egyszer az utóbbi 3 hónapban, és az alábbi jellemzők közül legalább kettő igaz:
Fontos feltétel: A panaszok legalább fél éve tartanak és 3 hónapig folyamatosan fennálltak.
A diagnosztikai folyamat lépései
A diagnózis felállítása során az orvos először részletes kórtörténetet vesz fel és fizikális vizsgálatot végez. Ha a tünetek megfelelnek az IBS kritériumainak és nincsenek vészjelző tünetek, a diagnózis gyakran klinikai alapon felállítható.
Alapvető laborvizsgálatok:
Vészjelző tünetek, amelyek további vizsgálatokat igényelnek:
Ha vészjelző tünetek jelentkeznek, további vizsgálatok szükségesek, például kolonoszkópia (vastagbél-tükrözés) vagy hasi képalkotó vizsgálatok.
Az Endomedix szerepe az IBS diagnosztikájában
Az Endomedix modern gasztroenterológiai diagnosztikai központként átfogó vizsgálati lehetőségeket kínál az IBS gyanújával jelentkező betegek számára. Tapasztalt szakembereik segítenek felállítani a pontos diagnózist, kizárni más betegségeket, és személyre szabott kezelési tervet kidolgozni.
Az IBS típusai
Az IBS altípusokba sorolható a széklet jellemzői alapján, a Bristol-skála segítségével. Ez a skála 1-től 7-ig osztályozza a széklet konzisztenciáját:
IBS-C (székrekedés dominanciájú)
Ebben a típusban a széklet több mint 25%-a Bristol-skála szerint 1-2-es, és kevesebb mint 25%-a 6-7-es. A betegek főként székrekedéssel, kemény székletteli bélmozgással küzdenek.
IBS-D (hasmenés dominanciájú)
A széklet több mint 25%-a Bristol-skála szerint 6-7-es, és kevesebb mint 25%-a 1-2-es. A betegek elsősorban gyakori, laza vagy vizes székletteli panaszokról számolnak be.
IBS-M (vegyes típusú)
A széklet több mint 25%-a mind a Bristol-skála 6-7-es, mind az 1-2-es kategóriájába esik. Ezek a betegek váltakozva tapasztalnak hasmenést és székrekedést.
IBS-U (nem besorolható)
Olyan betegek, akik megfelelnek az IBS kritériumainak, de székletük jellemzői alapján nem sorolhatók be az előző három kategóriába.
Mi okozza az IBS-t?
Az IBS kialakulása összetett, és több tényező együttes hatása alakítja ki a betegséget.
Hajlamosító tényezők
Kórtani háttér
Több mechanizmus is szerepet játszik az IBS kialakulásában:
A bél mikrobiom szerepe
A bélrendszer mikrobiómája – vagyis a bélben élő mikroorganizmusok közössége – kulcsszerepet játszik az IBS kialakulásában. A kutatások azt mutatják, hogy IBS-ben szenvedő betegek bélmikrobiotája eltér az egészséges személyekétől.
Érdekes kapcsolat van az IBS és a vékonybél bakteriális túlszaporodás (SIBO) között. A SIBO prevalenciája az átlagpopulációban körülbelül 10%, míg IBS-ben szenvedő felnőtteknél és gyermekeknél 30-85% volt a hidrogénkilégzési tesztek alapján.
IBS vagy más betegség? A differenciáldiagnózis
Az IBS tünetei sok más bélbetegség tüneteihez hasonlíthatnak, ezért fontos kizárni más kórképeket:
Kizárandó betegségek
IBS és mikroszkópos colitis elkülönítése
A mikroszkópos colitis tünetei nagyon hasonlóak az IBS-hez, de néhány jellemző segíthet a megkülönböztetésben:
IBS jellemzői:
Mikroszkópos colitis jellemzői:
Az IBS kezelési lehetőségei
Az IBS kezelése több pillérre épül: életmódbeli változtatások, diétás módosítások, gyógyszeres kezelés és pszichológiai terápiák. A kezelés mindig személyre szabott, az egyes beteg tüneteitől és életkörülményeitől függően.
Életmódbeli változtatások
Diétás módosítások
Oldható rostok bevitele:
Az oldható rostok (például psyllium) enyhíthetik az IBS tüneteit. Viszont az oldhatatlan rostokat (például búzakorpa) kerülni kell, mert súlyosbíthatják a panaszokat.
FODMAP diéta:
Az alacsony fermentálható oligoszacharid-, diszacharid-, monoszacharid- és polioltartalmú (FODMAP) diéta hatékony másodvonalbeli kezelés az IBS globális tüneteire és a hasi fájdalom enyhítésére. Ez a diéta bizonyos könnyen erjeszthető szénhidrátokat korlátoz.
További diétás javaslatok:
Gyógyszeres kezelés
Székrekedés dominanciájú IBS esetén:
Hasmenés dominanciájú IBS esetén:
Hasi fájdalom és görcsök esetén:
Pszichofarmakonok:
Probiotikumok:
A probiotikumok hatékony kezelést jelenthetnek az IBS globális tüneteire és a hasi fájdalmakra, bár egy konkrét faj vagy törzs nem ajánlható minden beteg számára.
Pszichológiai és viselkedésterápiák
Pszichológiai terápiát mérlegelni kell, ha a tünetek 12 hónapos gyógyszeres kezelés után nem javulnak.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi esetekben sürgősen keresse fel orvosát vagy az Endomedix szakembereit:
Összefoglalás és következő lépések
Az irritábilis bél szindróma egy krónikus, de kezelhető állapot. Bár nincs egyetlen gyógyító kezelés, a megfelelő diagnosztikával, életmódbeli változtatásokkal, diétás módosításokkal és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel a tünetek jelentősen enyhíthetők.
Ha Önt IBS tünetei gyötrik, fontos tudnia:
Következő lépések:
Az IBS nem életveszélyes betegség, de jelentősen befolyásolhatja mindennapjait. Az Endomedix központokban biztosítják a páciens számára a megfelelő kezelést amivel visszanyerheti életminőségét, és panaszmentesen élhet.