Reflux: Milyen tünetekkel jár és hogyan diagnosztizálható?

Sokunknak ismerős lehet az az égető, kellemetlen érzés a mellkasban egy kiadósabb étkezés után. Ezt gyakran egyszerű gyomorégésnek tudjuk be, pedig a háttérben egy összetettebb probléma, a gasztroözofageális refluxbetegség (GERD) is állhat. Ez a jelenség nem csupán átmeneti kényelmetlenség, hanem egy olyan állapot, amely a lakosság jelentős részét, akár 20%-át is érinti heti rendszerességgel. Mivel a tünetek sokszor ijesztőek lehetnek és az életminőséget is ronthatják, fontos megértenünk, pontosan milyen jelekre figyeljünk, és milyen módszerekkel lehet megbizonyosodni a diagnózisról. Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk a reflux tüneteit, a lehetséges szövődményeket és a legmodernebb diagnosztikai eljárásokat, hogy Ön is tisztább képet kapjon erről a gyakori emésztőrendszeri problémáról.

Mit jelent pontosan a reflux?

A refluxbetegség akkor alakul ki, amikor a gyomorsavval és emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Normális esetben a nyelőcső alsó záróizma megakadályozza ezt a visszaáramlást, de ha ez az izomgyűrű valamilyen okból meggyengül vagy nem zár megfelelően, a savas tartalom irritálhatja a nyelőcső érzékeny nyálkahártyáját. Ez a folyamat okozza a jellegzetes tüneteket és vezethet hosszú távon komolyabb szövődményekhez is.

A refluxbetegség jellegzetes (típusos) tünetei

A reflux leggyakrabban két fő tünettel jelentkezik, amelyeket a legtöbb érintett megtapasztal.

Gyomorégés (Heartburn)

A gyomorégés a reflux leggyakoribb és legismertebb tünete. Jellemzően egy égő, maró érzés formájában jelentkezik a szegycsont mögött, amely a mellkasból felfelé, akár a torok vagy az állkapocs irányába is sugározhat. Sokan „tűzként” írják le, amely a gyomorból indul ki. Ez az érzés gyakran étkezés után, különösen zsíros, fűszeres vagy savas ételek fogyasztását követően, illetve lefekvéskor vagy előrehajláskor erősödik fel. A tüneteket átmenetileg enyhíthetik a savlekötő készítmények.

Savas regurgitáció

A másik típusos tünet a savas felböfögés, vagyis a regurgitáció. Ilyenkor a gyomortartalom egy kis mennyisége – amely lehet folyadék vagy akár ételdarabka is – visszajut a garatba vagy a szájüregbe. Ez hirtelen, kellemetlen, savanyú vagy keserű ízt okoz a szájban. A regurgitáció gyakran éjszaka, alvás közben is előfordulhat, ami félrenyeléshez, köhögéshez vezethet.

A reflux atípusos és extraoesophagealis (nyelőcsövön kívüli) tünetei

A reflux nem mindig jelentkezik a klasszikus gyomorégéssel. Számos esetben a tünetek teljesen más szerveket érintenek, ami megnehezítheti a diagnózis felállítását. Ezeket nevezzük atípusos vagy nyelőcsövön kívüli tüneteknek.

• Nem kardiológiai eredetű mellkasi fájdalom: A reflux okozta mellkasi fájdalom rendkívül ijesztő lehet, mivel könnyen összetéveszthető a szívinfarktus tüneteivel. A fájdalom lehet szorító, nyomó vagy égő jellegű, és a mellkas középső részén jelentkezik. Fontos, hogy mellkasi fájdalom esetén mindig ki kell zárni a szív eredetű okokat, de ha a kardiológiai vizsgálatok nem mutatnak eltérést, gondolni kell a refluxra is.
• Gombócérzés a torokban (globusérzés): Sok beteg állandó gombócot, idegentest-érzést tapasztal a torkában, ami nyeléskor sem szűnik meg. Ezt a gyengén savas refluxepizódok által okozott irritáció válthatja ki.
• Légúti tünetek: A visszaáramló sav belélegzése krónikus köhögést, asztmára emlékeztető tüneteket, rekedtséget, torokfájást és gyakori torokköszörülést okozhat. A reflux gyakran áll a nehezen kezelhető asztma vagy a reggeli rekedtség hátterében.
• Fül-orr-gégészeti panaszok: A savgőzök irritálhatják az orrmelléküregeket, ami krónikus arcüreggyulladáshoz vezethet. Fülfájás és fülzúgás is előfordulhat.
• Fogászati problémák: A rendszeresen a szájüregbe jutó gyomorsav károsítja a fogzománcot, ami fokozott fogszuvasodáshoz és a fogak eróziójához vezethet.
• Rossz szájszag (halitosis): A visszaáramló emésztetlen étel és gyomorsav kellemetlen szájszagot okozhat, amely fogmosással sem szüntethető meg tartósan.
• Hányinger és dyspepsia: A refluxos panaszokhoz gyakran társul hányinger, puffadás és teltségérzet is.

A kezeletlen reflux szövődményei

Amennyiben a refluxot nem kezelik megfelelően, a nyelőcső nyálkahártyájának tartós irritációja komoly szövődményekhez vezethet.

• Nyelőcsőgyulladás (oesophagitis): A savmarás gyulladást, ödémát, a nyálkahártya sérülékenységét okozza. Súlyosabb esetben fekélyek (ulcus) is kialakulhatnak, amelyek fájdalmas nyelést (odynophagia), nyelési nehezítettséget (dysphagia) és ritkán vérzést is okozhatnak.
• Nyelőcsőszűkület (strictura): A krónikus gyulladás hegesedéshez vezethet, ami beszűkíti a nyelőcsövet. Ez állandó nyelési nehézséget okoz, az étel elakadhat, ami regurgitációhoz és mellkasi fájdalomhoz vezet.
• Barrett-nyelőcső: Ez egy rákmegelőző állapot, amely során a nyelőcső alsó szakaszának normális laphámja a savas irritáció hatására átalakul egy speciális, bélnyálkahártyára emlékeztető hengerhámmá (intestinalis metaplasia). A Barrett-nyelőcsővel rendelkező betegeknél jelentősen megnő a nyelőcsőrák (adenocarcinoma) kialakulásának kockázata.
• Cameron-laesio: A rekeszsérv (hiatus hernia) területén, a rekeszizom benyomata mentén kialakuló vonalszerű fekélyek, amelyek rejtett gyomor-bélrendszeri vérzés és vashiányos vérszegénység forrásai lehetnek.

Hogyan diagnosztizálható a refluxbetegség?

A reflux diagnózisának felállítása a tünetek alapos felmérésével kezdődik. Amennyiben a panaszok egyértelműen refluxra utalnak és nincsenek jelen alarmírozó tünetek (pl. nyelési nehézség, vérzés, nem szándékos fogyás, vérszegénység), fiatal betegeknél az orvos gyakran javasol egy úgynevezett PPI-tesztet.

Empirikus kezelés (PPI-teszt)

Ez a módszer abból áll, hogy a beteg egy meghatározott ideig (általában 2-4 hétig) protonpumpa-gátló (PPI) gyógyszert szed, amely hatékonyan csökkenti a gyomorsav-termelést. Ha a tünetek a kezelés hatására jelentősen enyhülnek vagy megszűnnek, az megerősíti a refluxbetegség gyanúját, és további, kellemetlenséggel járó vizsgálatok elkerülhetők. Ha a terápia hatástalan, további kivizsgálás szükséges.

Gyomortükrözés (gasztroszkópia vagy felső endoszkópia)

A gyomortükrözés a reflux kivizsgálásának egyik legfontosabb eszköze, különösen alarmtünetek, 50 év feletti életkor, vagy a kezelésre nem reagáló panaszok esetén. A vizsgálat során egy vékony, hajlékony, kamerával ellátott eszközt (endoszkópot) vezetnek le a szájon át a nyelőcsőbe, a gyomorba és a nyombélbe.

A gyomortükrözés segítségével az orvos:

• Közvetlenül meg tudja ítélni a nyelőcső nyálkahártyájának állapotát.
• Fel tudja mérni a nyelőcsőgyulladás (oesophagitis) súlyosságát.
• Ki tudja zárni vagy igazolni a szövődményeket, mint a fekélyek, szűkület vagy a Barrett-nyelőcső.
• Szövettani mintát (biopsziát) tud venni a gyanús területekről, például a Barrett-nyelőcső vagy daganat gyanúja esetén.
• Azonosíthat anatómiai eltéréseket, mint a rekeszsérv.

From Endomedix Gasztroenterológiai Központokban a gyomortükrözést nagy tapasztalattal rendelkező szakorvosok végzik, modern eszközökkel, akár altatásban is, hogy a vizsgálat a lehető legkisebb kellemetlenséggel járjon.

24 órás nyelőcső pH- és impedancia-monitorozás

Ez a vizsgálat a reflux diagnosztikájának „arany standardja”, különösen akkor, ha a gyomortükrözés nem mutat eltérést, de a tünetek továbbra is fennállnak. A módszer lényege, hogy egy vékony, orron át levezetett szondát helyeznek a nyelőcsőbe, amely 24 órán keresztül folyamatosan méri a nyelőcső alsó szakaszán a pH-értéket és az elektromos ellenállás (impedancia) változását.

A vizsgálat segítségével:

• Pontosan számszerűsíthető, hogy hányszor és mennyi ideig van jelen savas (pH <4) közeg a nyelőcsőben.
• Kimutathatók a nem savas vagy gyengén savas refluxepizódok is az impedanciamérés segítségével.
• Összefüggésbe hozhatók a refluxesemények a beteg által naplózott tünetekkel (pl. köhögés, mellkasi fájdalom).
• Objektíven igazolható vagy kizárható a refluxbetegség.

Létezik már kapszulás, vezeték nélküli pH-mérés is, amely kényelmesebb, de kevésbé elterjedt. Az Endomedix Gasztroenterológiai Központok a legmodernebb diagnosztikai eljárásokat alkalmazzák a reflux pontos diagnosztizálásához.

Nyelőcső manometria (nyomásmérés)

A manometria a nyelőcső mozgásának (motilitásának) és a záróizmok működésének vizsgálatára szolgál. Egy vékony, nyomásérzékelőkkel ellátott szondát vezetnek az orron át a nyelőcsőbe, majd a gyomorba. A betegnek apró korty vizet kell nyelnie, miközben a műszer rögzíti a nyelési hullámok erejét, koordinációját és a záróizmok nyomását.

A vizsgálatot leggyakrabban:

• Reflux elleni műtét (fundoplicatio) tervezésekor végzik, hogy kizárjanak más nyelőcső-motilitási zavarokat (pl. achalasia, diffúz nyelőcsőgörcs), amelyek a műtét után súlyosbodhatnának.
• Nyelési nehézségek okának tisztázására, ha a gyomortükrözés nem ad magyarázatot.

Amikor szakember segítségére van szükség

Bár a gyomorégés időnként bárkinél előfordulhat, fontos orvoshoz fordulni, ha a tünetek hetente több mint kétszer jelentkeznek, rendszeresen savlekötőre van szüksége, a panaszok éjszaka felébresztik, vagy ha bármilyen alarmtünetet tapasztal (nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, fogyás, vérzés).

From Endomedix Gasztroenterológiai Központok felkészült szakorvosai és modern diagnosztikai háttere segítséget nyújt a refluxbetegség és egyéb emésztőrendszeri panaszok pontos kivizsgálásában és hatékony kezelésében. Ne hagyja, hogy a reflux rontsa életminőségét, kérjen időben szakszerű segítséget!