Menü
A gyomor- és bélrendszer vizsgálatánál betegeink egyik leggyakoribb kérdése, hogy fog-e fájni az adott vizsgálat.
A vizsgálómódszerek közül megkülönböztetünk képalkotó eljárásokat, direkt és indirekt jellegű diagnosztikai teszteket és eszközös vizsgálatokat.
A képalkotó eljárások közül a legismertebbek a radiológiai vizsgálómódszerek, azok közül is az ultrahang-, valamint röntgensugár-alapú vizsgálat.
Az ultrahangvizsgálat nem fájdalmas. A vizsgálat során vizsgálóorvosunk az ultrahang kibocsátására alkalmas vizsgálófejjel végigpásztázza a vizsgálandó területet, ami esetünkben elsősorban a has- és kismedencei szerveket jelenti.
Az ultrahangvizsgálat rengeteg információval szolgálhat a belső szervek állapotáról, működéséről, a benne található eltérésekről. Lehetőséget ad arra is, hogy célzottan mintavétel történjen a vizsgált szervben észlelt elváltozásokból. Ilyenkor helyi érzéstelenítést követően vékonyabb, illetve vastagabb tűk segítségével folyadék vagy szövetminta nyerhető bizonyos szervekből vagy magából a hasüregből. A mintavétel kisebb kellemetlenséggel jár, de az érzéstelenítés miatt korántsem elviselhetetlen fájdalomról van szó. Leggyakrabban a májban, a hasnyálmirigyben észlelt elváltozások (daganatok, ciszták, gyulladásos gócok), bizonyos esetekben a vese betegségei, illetve a kóros hasi folyadékgyülemet (ascitest) okozó betegségekben lehet szükség ultrahang vezérelt mintavételre.
Bár a gyomor-, a vékonybél- és a vastagbél vizsgálatában és diagnosztikájában is nagy szerep jut az ultrahangnak, sajnos, ezen üreges szervek belső nyálkahártyafelszínének megítélése, szükség esetén pedig a biopsziás szövettani mintavétel csak eszközös vizsgálatokkal, gyomor- és vastagbéltükrözéssel lehetséges.
A röntgensugár alapú vizsgálóeljárások közül a hagyományos röntgen-vizsgálatoknak (pl: natív hasi röntgen) a szerepe elég keskeny spektrumot képvisel manapság: elsősorban az akut hasi kórképek (pl: bélelzáródás, bélhűdés, üreges hasi szerv perforációja /kilyukadása/, féregnyúlvány-gyulladás stb.) diagnosztikájában van jelentőségük, főként kórházi körülmények között. Maga a vizsgálat fájdalommentes.
Ismertebb röntgensugár alapú vizsgálat a has- és a kismedence CT vizsgálata. Itt egy- vagy több sugárforrásból származó röntgenjelet észlelőegységek fognak fel, majd számítógép segítségével kialakítják a vizsgált terület 2, vagy akár 3 dimenziós képét. Széles körben alkalmazott vizsgálóeljárás, melynek segítségével a belső szervek szerkezetéről, funkciójáról és vérellátásáról kaphatunk információt, továbbá – akárcsak az ultrahang esetében – célzott mintavételre is lehetőséget ad. A vizsgálat során kontrasztanyag adására is szükség lehet. Ezt intravénásan és orálisan (szájon át) adhatják. Nagyon fontos, hogy azok a betegek, akiknek jódérzékenysége ismert, vagy cukorbetegség miatt metformin tartalmú gyógyszert szednek, a vizsgálat előtt ezt feltétlenül jelezzék az orvosuknak. A CT-vizsgálat fájdalmatlan eljárás.
A CT-vizsgálat speciális típusa a virtuális colonoscopia (CT-colonoscopia). A vizsgálat során a hashajtóval megfelelően előkészített vastagbélbe a végbélen keresztül levegő- és folyékony kontrasztanyag elegyét juttatják fel. Sokan úgy gondolják, hogy a hagyományos vastagbéltükrözéshez képest ez kevésbé megterhelő vagy kellemetlen vizsgálat. Azonban a vastagbél felfújása, masszírozása itt is görcsös hasi fájdalmat okozhat, ugyanakkor bármilyen észlelt elváltozás esetén nincs lehetőség arra, hogy szövettani mintát vegyenek. A virtuális colonoscopia során a jelenlegi készülékek segítségével kb. 5 mm-es nagyságú eltérések (fekélyek, polypok, daganatok) észlelhetők. Amennyiben a vizsgálat során eltérést észlelnek, mindenképpen megajánlják a vastagbéltükrözés elvégzését további szövettani mintavétel elvégzése céljából.
Szintén képalkotó módszer a mágneses-rezonancia vizsgálat (MR, MRI), amely során – a CT-hez hasonlóan – a vizsgált szervek 2- és 3 dimenziós képét hozzák létre, ugyanakkor röntgensugár nélkül, erős mágneses térben zajlik a vizsgálat. A hasi szervek közül elsősorban a máj- és az eperendszer betegségeinek vizsgálatában van jelentősége. Fájdalmatlan eljárás, ám kissé időigényes, zajos, és a bezártságtól való félelem (klausztrofóbia) esetében kellemetlen vizsgálat (vékony csőben fekszik a beteg).
Speciális, a képalkotó és funkcionális vizsgálatok kombinációját képezik az izotóp vizsgálatok, melyek segítségével a gyomor- és bélrendszer, az epeutak funkciója, mozgása, vérellátása vizsgálható. Fájdalmatlan, de időigényes vizsgálatokról van szó.
A funkcionális diagnosztikai teszteket elsősorban a vékonybél, az epeutak, az epehólyag és a hasnyálmirigy diagnosztikájában alkalmazzák. A vizsgálatok során bizonyos tesztételek elfogyasztása, vagy tesztanyagok bejuttatása után a kilélegzett levegőből, vagy vénás vérből, vizeletből, vagy bélnedvből kaphatunk információt a vizsgált szervek, szervrendszerek működéséről. A vizsgálatok alapvetően semmilyen fájdalommal nem járnak, legfeljebb az elfogyasztott tesztétel vagy tesztanyag esetleg okozhat kellemetlen tüneteket (puffadás, hasmenés, görcsös hasi fájdalom stb.) – erről orvosaink természetesen előre tájékoztatják majd Önt.
A gyomor- és bélrendszer eszközös vizsgálata közé a gyomortükrözést, a vékonybéltükrözést, az epeutak és a hasnyálmirigy-vezeték vizsgálatát, és a vastagbéltükrözést (magasságtól függően vizsgálhatóak az egyes szakaszok: végbél-, szigmabél- vagy teljes vastagbéltükrözés) soroljuk.
A vékonybéltükrözés egy hosszadalmas, kellemetlen vizsgálómódszer, amit altatásban végeznek (ezért fájdalommentes). Ismeretlen eredetű vérzés, felszívódási zavarok, gyulladásos bélbetegségek, daganatos vékonybélbetegségek vizsgálatában van elsősorban szerepe. Előnye, hogy lehetőséget ad mintavételre. Kiváltására – bizonyos esetekben – ma már lehetőséget ad a vékonybél video-kapszulával történő, teljesen fájdalmatlan vizsgálata.
Az epeutak- és a hasnyálmirigy-vezeték vizsgálatára alkalmas ERCP (endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia) egy viszonylag időigényes, kellemetlen vizsgálat, amely során a gyomortükrözéshez hasonló módon egy vékony száloptikás eszközt kell lenyelni, amelynek a segítségével az epeutak és a hasnyálmirigy-vezeték retrográd módon (azaz visszafelé, a bélüreg felől) vizsgálhatóvá válik, illetve szükség esetén epeúti szűkületek oldhatók, epekövek eltávolíthatók. A vizsgálatot bódításban elvégezve a vizsgálat okozta kellemetlenség jelentősen csökkenthető.
A gyomortükrözés során egy vékony száloptikás eszközt kell lenyelni, amellyel a nyelőcső, a gyomor- és a vékonybél kezdeti szakasza vizsgálható. A vizsgálat önmagában kellemetlen, mintsem fájdalmas. A vizsgálat kezdetén érzéstelenítő spray-t fújnak a garatba, amit lenyelve a garatban lévő érzőidegek elzsibbadnak, ezzel csökken a hányinger érzése. A vizsgálat során levegőt fújnak be, ami puffadáshoz hasonló érzést eredményez: olyan, mintha szénsavas italt ivott volna a beteg. A vizsgálat általában rövid ideig tart, persze ez függ attól is, hogy mit talált a vizsgáló orvos. Az Endomedix orvosközpontokban a gyomortükrözés altatásban is elvégezhető, amellyel a kellemetlen érzések, és a lehetséges fájdalom teljesen kiküszöbölhetők!
Kapcsolódó Endomedix vizsgálatok: Gasztroenterológiai szakorvosi konzultáció, Gyomortükrözés altatásban vagy anélkül
A vastagbéltükrözés során a hashajtóval megfelelően előkészített, kitisztított vastagbélbe a végbélnyíláson keresztül egy kisujjnyi vastagságú száloptikás eszközt vezetnek fel. A vizsgálat során levegőt fújnak a vastagbélbe, továbbá a vastagbél eszközzel történő vongálása görcsös hasi fájdalmat okozhat, ami elég kellemetlen. Az Endomedix orvosközpontokban a vastagbéltükrözés altatásban is elvégezhető, amellyel a kellemetlen érzések, és a lehetséges fájdalom teljesen kiküszöbölhetők!
Kapcsolódó Endomedix vizsgálatok: Gasztroenterológiai szakorvosi konzultáció, Vastagbéltükrözés altatásban vagy anélkül
Vezető gasztroenterológiai magánszolgáltató
2007 óta az önök szolgálatában
Vizsgálataink
Központjaink
