A hasmenés tünetei és kivizsgálása

A hasmenés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amellyel szinte mindenki találkozik élete során. Bár sokszor csak átmeneti kellemetlenséget okoz, a tartósan fennálló vagy súlyos tünetekkel járó hasmenés komolyabb betegségekre is utalhat, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a tüneteivel és a kivizsgálás lépéseivel. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mi is pontosan a hasmenés, milyen formái léteznek, és mikor szükséges orvoshoz, például az Endomedix Gasztroenterológiai Központ szakembereihez fordulni.

A hasmenés definíció szerint napi három vagy annál több laza vagy vizes állagú széklet ürítését jelenti. Fontos megkülönböztetni az akut (heveny) és a krónikus (idült) hasmenést. Az akut forma általában néhány napig tart és többnyire fertőzés vagy ételmérgezés okozza, míg a krónikus hasmenés hetekig, hónapokig is elhúzódhat, hátterében pedig összetettebb okok, például gyulladásos bélbetegségek vagy felszívódási zavarok állhatnak.

A megfelelő diagnózis és kezelés elengedhetetlen a szövődmények, például a kiszáradás vagy a tápanyaghiány megelőzéséhez. Ismerjük meg részletesebben a hasmenés tüneteit, típusait és a diagnosztikai folyamatot.

A hasmenés főbb típusai és jellemző tünetei

A hasmenés nem csupán a széklet állagának megváltozását jelenti. A kísérő tünetek sokat elárulhatnak a háttérben álló okokról. A széklet jellege alapján alapvetően négy fő típust különíthetünk el.

Ozmotikus hasmenés

Ez a típus akkor jelentkezik, ha a bélben olyan anyagok maradnak, amelyek vizet vonzanak magukhoz, így hígítva a székletet. Jellemzően koplalásra, azaz az étkezés felfüggesztésére enyhül vagy teljesen megszűnik.

• Gyakori okai: Laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység), fruktózmalabszorpció, mesterséges édesítőszerek (például szorbit) túlzott fogyasztása, vagy bizonyos hashajtók használata.
• Jellemző tünetek: A vizes hasmenés mellett gyakori a haspuffadás, a bélgázok fokozott képződése és a hasi görcsök. A széklet általában nagy mennyiségű, de nem véres.

Szekréciós hasmenés

Ebben az esetben a bélnyálkahártya fokozott mértékben választ ki vizet és elektrolitokat a bélüregbe. Ez a típus koplalás hatására sem javul, és gyakran nagy mennyiségű, vizes székletürítéssel jár.

• Gyakori okai: Bakteriális fertőzések (pl. E. coli, Vibrio cholerae által termelt toxinok), bizonyos gyógyszerek (pl. antibiotikumok), túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, illetve ritkábban hormontermelő daganatok (pl. karcinoid szindróma, Zollinger-Ellison-szindróma). A mikroszkópos colitis, egy krónikus bélgyulladás is okozhat szekréciós hasmenést.
• Jellemző tünetek: Nagyon híg, vizes, nagy volumenű széklet, amely étkezéstől függetlenül, akár éjszaka is jelentkezik. A kiszáradás veszélye ennél a típusnál különösen magas.

Gyulladásos (exszudatív) hasmenés

A bélnyálkahártya gyulladása vagy sérülése miatt a székletbe vér, nyák és fehérje kerül. A széklet mennyisége általában kisebb, de az ürítési inger gyakori és sürgető.

• Gyakori okai: Gyulladásos bélbetegségek (IBD), mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, bélfertőzések (pl. Salmonella, Shigella, Campylobacter, Clostridium difficile), diverticulitis (a bélfal kiboltosulásának gyulladása) vagy iszkémiás colitis (a bél elégtelen vérellátása miatti gyulladás).
• Jellemző tünetek: Véres, nyákos széklet, hasi fájdalom, láz, sürgető székelési inger (tenezmus) és általános rossz közérzet. Gyakori a fogyás is.

Zsíros széklet (steatorrhoea)

A zsíremésztés vagy -felszívódás zavara miatt a széklet zsírtartalma megnő.

• Gyakori okai: Hasnyálmirigy-elégtelenség, epeúti betegségek, lisztérzékenység (cöliákia), SIBO (vékonybél kontaminációs szindróma) vagy rövidbél-szindróma.
• Jellemző tünetek: Világos színű, nagy tömegű, olajos-zsíros fényű, kellemetlen szagú széklet, amely nehezen öblíthető le a WC-csészéből. Gyakran kíséri haspuffadás és jelentős fogyás a tápanyaghiány miatt.

A hasmenés diagnosztizálása

A hasmenés okának felderítése egy alapos kórtörténet felvételével kezdődik. Az orvos részletesen kikérdezi a pácienst a tünetek jellegéről, kezdetéről, a széklet állagáról, gyakoriságáról, és az esetleges kísérő panaszokról (láz, hasi fájdalom, fogyás). Fontos információ a közelmúltbeli utazás, antibiotikum-szedés, étrendváltozás és a családban előforduló emésztőrendszeri betegségek is. Az Endomedix Gasztroenterológiai Központ szakorvosai nagy hangsúlyt fektetnek erre az első, részletes beszélgetésre.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az alapvető vizsgálatok segítenek felmérni a szervezet általános állapotát és a gyulladás mértékét.

• Vérvétel: A teljes vérkép kimutathatja a vérszegénységet (amely vérzésre vagy felszívódási zavarra utalhat) és a gyulladásos jeleket (pl. emelkedett fehérvérsejtszám, CRP). Az elektrolitok (nátrium, kálium) szintjének ellenőrzése a kiszáradás mértékét mutatja meg.
• Székletvizsgálat: Ez a vizsgálat kulcsfontosságú. Lehetőség van a székletben lévő rejtett vér, emésztetlen zsírok, fehérvérsejtek kimutatására. A széklettenyésztés segít azonosítani a kórokozó baktériumokat (pl. Salmonella, Campylobacter), míg speciális tesztekkel a vírusok (pl. Rota-, Norovírus) és paraziták (pl. Giardia) is kimutathatók. A Clostridium difficile toxin vizsgálata különösen fontos antibiotikum-használat után jelentkező hasmenés esetén. A széklet calprotectin szint mérése pedig a gyulladásos bélbetegségek gyanúját erősítheti meg.

Speciális vizsgálatok

Ha az alapvizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményt, további, célzott tesztekre lehet szükség.

• Kilégzéses tesztek: Hidrogén-kilégzéses teszttel diagnosztizálható a laktóz- vagy fruktózintolerancia, valamint a vékonybél bakteriális túlnövekedése (SIBO).
• Endoszkópos vizsgálatok (tükrözés): Ha felmerül a gyulladásos bélbetegség, a lisztérzékenység, a mikroszkópos colitis vagy daganatos elváltozás gyanúja, a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) elengedhetetlen. A vizsgálat során a szakorvos megtekinti a bél nyálkahártyáját, és szövettani mintát (biopsziát) vehet a gyanús területekről. A mikroszkópos colitis diagnózisa például kizárólag szövettani vizsgálattal állítható fel, mivel a bél endoszkópos képe ilyenkor normális lehet.
• Képalkotó eljárások: Hasi ultrahang, CT vagy MR-vizsgálat segíthet a hasnyálmirigy, a máj és az epeutak állapotának felmérésében, valamint a bélfal gyulladásának vagy daganatos megvastagodásának kimutatásában.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bár az enyhe, akut hasmenés gyakran otthoni kezeléssel, diétával és bőséges folyadékfogyasztással is elmúlik, bizonyos esetekben elengedhetetlen a szakorvosi segítség.

Forduljon orvoshoz, ha:

• A hasmenés 2-3 napnál tovább tart.
• Magas láz (38,5 °C felett) kíséri.
• Erős, tartós hasi fájdalmat vagy görcsöket tapasztal.
• A székletben vért vagy gennyet észlel, vagy a széklet fekete, szurokszerű.
• A kiszáradás jelei mutatkoznak (száraz száj, kevés vizelet, sötét vizelet, szédülés, gyengeség).
• Jelentős, nem szándékos fogyás következik be.
• A hasmenés éjszaka is felébreszti.
• Krónikus betegsége van (pl. cukorbetegség, vesebetegség) vagy legyengült az immunrendszere.

A következő lépések

A hasmenés egy tünet, nem pedig egy önálló betegség. A hátterében álló okok felderítése kulcsfontosságú a hatékony kezeléshez és a hosszú távú egészség megőrzéséhez. Ha a panaszai tartósak vagy riasztó tünetek kísérik, ne halogassa az orvosi vizsgálatot.

Az Endomedix Gasztroenterológiai Központ modern diagnosztikai háttérrel és tapasztalt szakorvosokkal áll rendelkezésére, hogy a kivizsgálás minden lépésében szakszerű segítséget nyújtson. A pontos diagnózis birtokában személyre szabott terápiás tervet dolgozunk ki, legyen szó diétás tanácsadásról, gyógyszeres kezelésről vagy további beavatkozásokról. Tegyen lépést az egészségéért, és kérjen időpontot konzultációra!