IBD és tápanyaghiány: Vitaminok, vas és B12-vitamin pótlása

A gyulladásos bélbetegségek (IBD), mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, nemcsak kellemetlen tünetekkel járnak, hanem komoly tápanyaghiányt is okozhatnak. Ha Ön IBD-vel él, fontos megértenie, hogy szervezete miért nem képes megfelelően felszívni bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat, és mit tehet ez ellen.

Mi okozza a tápanyaghiányt IBD esetén?

A gyulladásos bélbetegségek több módon is befolyásolják szervezete tápanyag-felvételét:

A bélgyulladás hatása

A vékonybél nyálkahártyájának gyulladása csökkenti a felszívó felületet. Minél hosszabb ideje fennálló és kiterjedtebb a gyulladás, annál nagyobb a tápanyaghiány kockázata.

Étvágytalanság és étrendi korlátozások

Sokan kerülik bizonyos ételeket, mert azok rontják a tüneteiket. Ez sajnos további tápanyaghiányhoz vezethet.

Gyógyszerek mellékhatásai

Egyes IBD-gyógyszerek rontják bizonyos vitaminok felszívódását. Például a szulfaszalazin gátolja a folsav felszívódását.

Leggyakoribb tápanyaghiányok IBD esetén

Vashiány és vérszegénység

A vashiányos vérszegénység az egyik leggyakoribb szövődmény IBD-ben. A betegek kétharmada már a diagnózis felállításakor vérszegénységben szenved.

Tünetek:

Tartós fáradtság

Sápadtság

Szédülés

Gyors szívverés

Csökkent teljesítőképesség

Diagnosztika:
Az orvos vérvizsgálattal állapítja meg a vashiányt. Aktív gyulladás esetén a ferritin (vasraktár) szintje 100 μg/l alatt, nyugalmi állapotban 30 μg/l alatt jelez vashiányt.

Kezelés:

Szájon át szedett vaspótlás: Enyhe vérszegénység és inaktív betegség esetén javasolt, napi maximum 100 mg elemi vassal

Intravénás vaspótlás: Aktív betegség, rosszul tolerált szájon át szedett vas, vagy súlyos vérszegénység (hemoglobin < 100 g/l) esetén ez a választandó módszer

A kezelés után rendszeres kontroll szükséges: az első évben 3 havonta, majd 6-12 havonta kell ellenőrizni a hemoglobin, ferritin és transzferrin szaturáció értékeket.

B12-vitamin hiány

A B12-vitamin különösen fontos az idegrendszer működéséhez és a vörösvértestek képződéséhez. IBD esetén elsősorban azok érintettek, akiknek vékonybél-érintettségük van, különösen, ha az ileumot (a vékonybél utolsó szakaszát) érinti a betegség.

Tünetek:

Fáradtság

Memóriaproblémák

Zsibbadás, bizsergés a végtagokban

Egyensúlyzavar

Izomgyengeség

Étvágytalanság

Vörösvértestszám-csökkenés (makrocitás vérszegénység)

Különösen veszélyeztetettek:

Akiknek 100 cm-nél hosszabb vékonybél-reszekciójuk volt

Kiterjedt vékonybél-érintettségű Crohn-betegségben szenvedők

Akiknek ileo-analis pouchuk van

Kezelés:
100 cm-nél hosszabb ileumreszekció esetén rendszeres, izomba adott B12-vitamin injekció szükséges. Évente vagy makrocitózis (kóros mértékben megnagyobbodott vörösvértestek) észlelésekor ellenőrizni kell a B12- és folsavszintet.

D-vitamin hiány

A D-vitamin hiány rendkívül gyakori IBD-ben szenvedő betegeknél. Ez különösen problémás, mert a D-vitamin kulcsszerepet játszik a csontok egészségében és az immunrendszer működésében.

Okok:

Csökkent napfényhatás

Zsírfelszívódási zavar (steatorrhea)

Gyulladás miatti csökkent termelés

Szteroid-kezelés

Következmények:

Csontritkulás (osteoporosis)

Csontlágyulás (osteomalacia)

Csonttörések kockázatának növekedése

Izomgyengeség

Fokozott csontfájdalom

Kezelés:
Rendszeres D-vitamin pótlás szükséges, amelyet a vér D-vitamin szintje alapján kell egyénre szabni. Napi 1000-1500 mg kalciumbevitel javasolt, szükség esetén biszfoszfonát-kezeléssel kiegészítve.

Egyéb fontos tápanyagok

Folsav:

Vékonybél-érintettség esetén hiányállapot alakulhat ki. Rendszeres ellenőrzés és szükség esetén pótlás javasolt.

Magnézium:
A magnéziumhiány gyakori, és intravénás pótlást igényelhet, mivel a szájon át szedett magnézium ronthatja a hasmenést.

Cink:
A cink hiány rontja a bél gyógyulását. Külön pótlás válhat szükségessé.

Zsíroldékony vitaminok (A, E, K):
Steatorrhea (zsíros széklet) esetén ezek a vitaminok is hiányállapotba kerülhetnek.

Diagnosztikai vizsgálatok

Az IBD-ben szenvedő betegek rendszeres laborvizsgálatai a következőket tartalmazzák:

Alapvető ellenőrzések:

Testsúlymérés

Vérkép

Albumin

B12- és folsavszint (vékonybél-érintettség esetén) 3-6 havonta

Részletesebb vizsgálatok:

Ferritin, transzferrin

D-vitamin szint

Mikronutriensek (K-, A-, C-, B6-, B1-, E-vitamin, szelén)

Gyulladásos markerek (CRP)

Vérszegénység kivizsgálása:

RDW (vörösvérsejt eloszlási szélesség)

MCV (vörösvérsejtek átlagos térfogata)

Reticulocyta szám

Transzferrin szaturáció

Táplálkozási ajánlások IBD esetén

Általános elvek:

Rostdús étrend (ha nincs szűkület)

Megfelelő mennyiségű kalcium-, folsav- és szelénfogyasztás

Alacsony zsírtartalmú étrend

Omega-3 zsírsavak pótlása

Étrend-korlátozások:
Szűkületek esetén kerülendők a magas rosttartalmú ételek. Az orvossal és dietetikussal együttműködve kell meghatározni az egyéni étrendi korlátozásokat.

Multivitamin-készítmények:
Sok betegnek szüksége van multivitamin-készítményre, amely a napi ajánlott mennyiség 2-5-szörösét tartalmazza.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal keresse fel orvosát, ha az alábbi tüneteket észleli:

Fokozódó fáradtság

Sápadtság

Zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban

Emlékezetzavar

Izomgyengeség

Csontfájdalom

Vérzéses hajlam

Látászavarok

Az Endomedix szerepe a diagnózisban

Az Endomedix központban biztosítottak a modern diagnosztikai eszközök, amely segíthet az IBD monitorozásában és a vékonybél-érintettség felmérésében. A kapszulavizsgálat különösen hasznos lehet:

Vékonybél-érintettségű Crohn-betegség gyanúja esetén

Az IBD diagnózisának felállítását követő utánkövetésben

A gyógyszeres terápia hatékonyságának ellenőrzésében

Összegzés

Az IBD-vel való együttélés kihívást jelent, de a megfelelő táplálkozással és tápanyag-pótlással jelentősen javítható az életminőség. Fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a laborvizsgálatok elvégzése, hogy időben felismerjük és kezeljük a hiányállapotokat.

Ne féljen kérdezni orvosától a tápanyag-pótlásról! A megfelelő vitaminok és ásványi anyagok pótlása nemcsak a tüneteket enyhítheti, hanem megelőzheti a hosszú távú szövődményeket is.