Gyors elérésünk – Hétfő-Péntek: 8.30-16.30

A hónap terméke: Mikrobiom teszt

IBS diéta: Mit együnk és mit kerüljünk?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség, amelyet hasi fájdalom, puffadás és a székelési szokások megváltozása – hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása – jellemez. Mivel szervi elváltozás nem mutatható ki a háttérben, a kezelés egyik legfontosabb alappillére a megfelelő étrend kialakítása. Sokan bizonytalanok abban, hogy mit ehetnek és mit kellene kerülniük, ha IBS-sel élnek. Ez az útmutató segít megérteni az IBS diéta alapelveit, és gyakorlati tanácsokat nyújt az étrend összeállításához, hogy csökkenthesse a kellemetlen tüneteket és javíthassa életminőségét.

Az étrend szerepe kulcsfontosságú, hiszen bizonyos élelmiszerek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket, míg mások segíthetnek enyhíteni azokat. Minden IBS-es betegnek javasolt dietetikai tanácsadáson részt vennie, mivel az étrend személyre szabása elengedhetetlen a hatékony tünetkezeléshez. A megfelelő táplálkozással nemcsak a fizikai közérzet javulhat, hanem a betegség okozta szorongás is csökkenhet.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk azokat az élelmiszercsoportokat, amelyek gyakran okoznak panaszt, és azokat, amelyek általában jól tolerálhatók. Kitérünk a rostbevitel fontosságára, a FODMAP diétára, valamint egyéb hasznos életmódbeli tanácsokra, amelyek hozzájárulhatnak a tünetmentesebb mindennapokhoz. A cél, hogy egy átfogó képet kapjon arról, hogyan alakíthatja ki a saját, egyéni szükségleteinek megfelelő étrendet.

Mi is pontosan az IBS?

Az irritábilis bél szindróma egy olyan állapot, amelyet krónikus hasi fájdalom vagy diszkomfortérzés jellemez, amely a székelési szokások megváltozásával jár együtt, anélkül, hogy bármilyen szervi betegség állna a háttérben. A tüneteket gyakran étkezés vagy stressz váltja ki, és a székletürítés vagy a szelek távozása enyhítheti őket.

Az IBS-nek több altípusa létezik a domináns tünet alapján:

  • Hasmenés domináns (IBS-D): A betegek gyakran tapasztalnak laza, vizes székletet, amely étkezés után vagy stresszhelyzetben jelentkezik.
  • Székrekedés domináns (IBS-C): Jellemző a kemény, bogyószerű széklet, a nehézkes és ritka székletürítés, valamint a nem teljes kiürülés érzése.
  • Kevert típusú (IBS-M): Ebben az esetben a hasmenéses és a székrekedéses időszakok váltakoznak.

A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen a szakorvosi, gasztroenterológiai kivizsgálás, hogy más, hasonló tünetekkel járó betegségeket (például gyulladásos bélbetegségek, cöliákia) ki lehessen zárni. Az Endomedix gasztroenterológiai központjaiban tapasztalt szakorvosok segítik a pontos diagnózis felállítását és a megfelelő kezelési terv kidolgozását.

Az étrend alapelvei IBS esetén

Az IBS diéta célja a tüneteket kiváltó élelmiszerek azonosítása és elkerülése, miközben biztosítja a szervezet számára szükséges tápanyagokat. Nincs egyetlen, mindenki számára tökéletes IBS diéta; a kulcs a személyre szabottság.

A rostok szerepe: Oldható vs. oldhatatlan

A rostoknak két fő típusa van, és hatásuk eltérő lehet az IBS tüneteire.

  • Oldható rostok: Vízben oldódva gélszerű anyagot képeznek, amely lassítja az emésztést. Ez segíthet a hasmenéses tünetek enyhítésében, és a széklet állagának javításával a székrekedésen is segíthet. Jó forrásai a zab, az árpa, a psyllium (útifűmaghéj), a sárgarépa, az alma és a citrusfélék. Az oldható rostok fogyasztása általában javasolt az IBS általános tüneteinek és a hasi fájdalomnak az enyhítésére. Fontos, hogy a bevezetést alacsony dózissal (napi 3-4 gramm) kezdjük, és fokozatosan emeljük az adagot, hogy elkerüljük a puffadást.
  • Oldhatatlan rostok: Nem oldódnak vízben, és növelik a széklet tömegét, serkentve a bélmozgást. Bár ez hasznos lehet a székrekedés megelőzésében, sok IBS-es betegnél súlyosbíthatják a puffadást, a gázképződést és a hasi fájdalmat. Ilyen rostokat tartalmaz például a búzakorpa, a teljes kiőrlésű gabonák és a diófélék héja. Az oldhatatlan rostok, különösen a búzakorpa, kerülendők lehetnek.

A FODMAP diéta jelentősége

A FODMAP diéta az egyik leghatékonyabb, tudományosan is igazolt étrendi beavatkozás az IBS tüneteinek kezelésére. A FODMAP egy mozaikszó, amely a fermentálható (erjeszthető) oligo-, di-, monoszacharidokat és poliolokat jelöli. Ezek rövid szénláncú szénhidrátok, amelyek ozmotikusan aktívak (vizet vonzanak a bélbe) és a bélbaktériumok által gyorsan fermentálódnak, ami gázképződéshez, puffadáshoz, hasi fájdalomhoz és hasmenéshez vezethet az arra érzékenyeknél.

A FODMAP diéta három szakaszból áll:

  • Eliminációs fázis (6-8 hét): Az összes magas FODMAP-tartalmú étel kiiktatása az étrendből.
  • Visszavezetési fázis: Az egyes FODMAP-csoportokba tartozó ételek fokozatos, egyenkénti visszavezetése, hogy kiderüljön, melyik típusra és milyen mennyiségre érzékeny a beteg.
  • Személyre szabott diéta: A tapasztalatok alapján egy hosszú távon tartható, egyéni tolerancia szerinti étrend kialakítása.

A diéta szakszerű végrehajtásához dietetikus segítsége javasolt, mivel a szigorú korlátozás tápanyaghiányhoz vezethet. Az Endomedix központokban elérhető dietetikai tanácsadás segít a FODMAP diéta biztonságos és hatékony alkalmazásában.

Mit kerüljünk? Magas FODMAP-tartalmú ételek

Az alábbi lista azokat az élelmiszereket tartalmazza, amelyek magas FODMAP-tartalmuk miatt gyakran okoznak tüneteket. Ezeket érdemes kerülni, különösen a diéta eliminációs szakaszában.

  • Zöldségek: Hagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, cékla, karfiol, gomba, spárga, borsó, káposztafélék.
  • Gyümölcsök: Alma, körte, mangó, cseresznye, görögdinnye, sárgabarack, őszibarack, szilva, aszalt gyümölcsök.
  • Gabonafélék: Búza, rozs, árpa (és a belőlük készült termékek, mint a kenyér, tészta, péksütemények).
  • Tejtermékek: Tehéntej, joghurt, fagylalt, lágy sajtok (magas laktóztartalmuk miatt).
  • Hüvelyesek: Bab, lencse, csicseriborsó.
  • Diófélék és magvak: Kesudió, pisztácia.
  • Édesítőszerek: Méz, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, valamint a poliolok (cukoralkoholok), mint a szorbit, mannit, xilit (gyakran rágógumikban, diétás termékekben).

Mit együnk? Alacsony FODMAP-tartalmú ételek

Az alábbi élelmiszerek általában jól tolerálhatók, és biztonsággal fogyaszthatók az IBS diéta során.

  • Zöldségek: Sárgarépa, uborka, paradicsom, cukkini, padlizsán, paprika, spenót, salátafélék, burgonya, zöldbab.
  • Gyümölcsök: Banán (éretlen), narancs, mandarin, eper, áfonya, málna, kivi, szőlő.
  • Gabonafélék: Gluténmentes gabonák, mint a rizs, kukorica, quinoa, köles, zab (garantáltan gluténmentes). A gluténmentes diéta önmagában nem javasolt IBS-ben, kivéve, ha cöliákia is fennáll, de a búza, rozs és árpa elhagyása a FODMAP-tartalmuk miatt indokolt.
  • Tejtermékek: Laktózmentes tej, joghurt és kemény sajtok (pl. cheddar, parmezán), növényi tejek (pl. mandulatej, rizstej).
  • Fehérjeforrások: Hús, hal, tojás, tofu (kemény).
  • Diófélék és magvak: Földimogyoró, dió, mandula (kis mennyiségben), tökmag, napraforgómag.
  • Édesítőszerek: Juharszirup, kristálycukor (kis mennyiségben).

További hasznos életmódbeli tanácsok

Az étrend mellett más tényezők is befolyásolhatják az IBS tüneteit.

  • Rendszeres étkezés: Egyen naponta többször, kisebb adagokat. A nagy, zsíros étkezések ronthatják a tüneteket.
  • Megfelelő folyadékbevitel: Igyon elegendő (napi 2 liter) vizet. Ez különösen fontos székrekedés esetén. Kerülje a szénsavas, cukros üdítőket és az alkoholt.
  • Lassú evés: Egyen lassan, és rágja meg alaposan az ételt, hogy segítse az emésztést és csökkentse a levegőnyelést, ami puffadáshoz vezethet.
  • Stresszkezelés: A stressz bizonyítottan súlyosbítja az IBS tüneteit. Próbáljon ki relaxációs technikákat, mint a jóga, meditáció vagy a rendszeres testmozgás.
  • Testmozgás: A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás segíthet a bélműködés szabályozásában és a stressz csökkentésében.

Szakértői segítség az úton

Az IBS diéta komplex lehet, és a kezdeti időszakban kihívást jelenthet. A tünetek sikeres kezeléséhez elengedhetetlen a megfelelő diagnózis és a személyre szabott étrendi útmutatás. Ne kezdjen szigorú eliminációs diétába orvosi vagy dietetikusi felügyelet nélkül, mivel az tápanyaghiányhoz vezethet és megnehezítheti a későbbi diagnosztikát.

Ha IBS-re utaló tüneteket tapasztal, az első lépés egy alapos gasztroenterológiai kivizsgálás. Az Endomedix magánrendelőiben modern diagnosztikai eszközökkel és magasan képzett szakemberekkel várjuk, hogy pontos diagnózist kapjon. Ezt követően dietetikusaink segítenek Önnek egy olyan személyre szabott étrend kialakításában, amely enyhíti panaszait és hosszú távon is tartható, hozzájárulva a jobb életminőség eléréséhez.

Ne feledje, az IBS kezelhető állapot, és a megfelelő étrenddel és életmóddal jelentős javulás érhető el. Tegye meg az első lépést a tünetmentesebb élet felé, és kérjen segítséget szakértőinktől!