Mikor indokolt a gyomortükrözés reflux esetén?

A refluxbetegség, vagy orvosi nevén gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), népbetegségnek számít. A gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe kellemetlen tüneteket, például gyomorégést és savas felböfögést okoz. Sokan otthoni praktikákkal vagy recept nélkül kapható savlekötőkkel próbálják kezelni a panaszaikat. De honnan tudhatja, mikor válnak a tünetek annyira komollyá, hogy gasztroenterológushoz kell fordulnia, és mikor van szükség gyomortükrözésre (endoszkópiára)?

Ez a cikk segít eligazodni a reflux diagnosztikájában. Részletesen bemutatjuk, mely esetekben elengedhetetlen az endoszkópos vizsgálat a refluxbetegség kivizsgálása során, milyen szövődményekre derülhet fény, és miért fontos, hogy ne vegye félvállról a tartósan fennálló panaszokat. Célunk, hogy egyértelmű és közérthető információkkal segítsünk Önnek abban, hogy megalapozott döntéseket hozhasson egészsége érdekében, és csökkentsük a vizsgálatokkal kapcsolatos esetleges félelmeit.

Mi az a gyomortükrözés és miért fontos?

A gyomortükrözés, más néven felső pánendoszkópia vagy gasztroszkópia, egy diagnosztikai eljárás, melynek során az orvos egy vékony, hajlékony, kamerával ellátott eszközzel (endoszkóp) vizsgálja meg a nyelőcső, a gyomor és a nyombél (a vékonybél első szakasza) belső felszínét.

A vizsgálat páratlan pontosságot nyújt, mivel lehetővé teszi a nyálkahártya közvetlen megtekintését. Az orvos így olyan elváltozásokat is észlelhet, amelyeket más képalkotó eljárások (például röntgen) nem mutatnának ki. A gyomortükrözés során lehetőség van szövettani mintavételre (biopszia) is, ami elengedhetetlen a gyulladások, fekélyek vagy daganatos elváltozások pontos diagnosztizálásához. Az Endomedix gasztroenterológiai központ szakorvosai nagy tapasztalattal végzik ezeket a beavatkozásokat, modern technológiával biztosítva a páciensek számára a lehető legkisebb kellemetlenséggel járó, pontos diagnózist.

Mikor javasolt a gyomortükrözés refluxbetegség gyanúja esetén?

Bár a reflux gyakori jelenség, a gyomortükrözés nem minden esetben az elsődleges diagnosztikai lépés. A legtöbbször az orvos a jellegzetes tünetek (gyomorégés, savas regurgitáció) és a savcsökkentő kezelésre adott pozitív válasz alapján felállítja a diagnózist. Vannak azonban helyzetek, amikor a vizsgálat elvégzése kulcsfontosságú.

Intő jelek (alarmtünetek), amelyek azonnali vizsgálatot igényelnek

Ha a refluxos panaszok mellett az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja, haladéktalanul forduljon orvoshoz, mert ezek komolyabb problémára utalhatnak, és a gyomortükrözés elvégzése kötelező:

Nyelési nehézség (dysphagia): Az az érzés, hogy az étel elakad a torkán vagy a mellkasában.
Fájdalmas nyelés (odynophagia): Éles, égető fájdalom nyelés közben.
Ismétlődő hányás: Különösen, ha a hányadékban vér vagy kávézaccra emlékeztető anyag látható.
Vérszegénység (anaemia): Sápadtság, fáradékonyság, gyengeség, melyet rejtett emésztőrendszeri vérzés okozhat.
Jelentős, nem szándékos testsúlycsökkenés: Ha rövid idő alatt, diéta nélkül veszít a súlyából.
Felső hasi fájdalom: Különösen, ha az krónikus és nem reagál a szokásos kezelésekre.

Ezek a tünetek a reflux szövődményeire (például nyelőcsőszűkület, fekély) vagy akár daganatos megbetegedésre is felhívhatják a figyelmet.

Endoszkópia javaslata egyéb esetekben

Az alarmtünetek hiányában is indokolt lehet a vizsgálat:

40-50 év feletti életkor: Szakmai ajánlások szerint az 50-60 év feletti korban újonnan jelentkező vagy tartósan fennálló emésztési panaszok esetén javasolt a gyomortükrözés a rosszindulatú elváltozások kizárása érdekében.
Terápiarezisztens tünetek: Ha a refluxos panaszok a megfelelő, orvos által előírt savcsökkentő terápia (pl. protonpumpa-gátlók, PPI-k) ellenére sem javulnak, vagy csak átmenetileg enyhülnek.
Diagnosztikai bizonytalanság: Amikor a tünetek atipikusak (pl. krónikus köhögés, rekedtség, mellkasi fájdalom), és nem egyértelmű, hogy reflux okozza-e őket. A vizsgálat segíthet kizárni más lehetséges okokat.
Szövődmények gyanúja: Ha felmerül a reflux okozta nyelőcsőgyulladás (oesophagitis), fekély, szűkület vagy Barrett-nyelőcső gyanúja.

Mit mutat ki a gyomortükrözés reflux esetén?

A vizsgálat során a gasztroenterológus felméri a nyelőcső nyálkahártyájának állapotát, és azonosíthatja a reflux okozta elváltozásokat.

A refluxbetegség endoszkópos formái

A gyomortükrözés során látható kép alapján a refluxbetegségnek több formáját különböztetjük meg:

Nem-erozív refluxbetegség (NERD): Ez a leggyakoribb forma. A páciensnek jellegzetes refluxos tünetei vannak, de a gyomortükrözés során a nyelőcső nyálkahártyáján nem látható felmaródás (erózió) vagy gyulladás.
Erozív refluxbetegség (ERD): Ebben az esetben a gyomorsav már károsította a nyelőcső nyálkahártyáját, és a vizsgálat során különböző súlyosságú felmaródások, gyulladásos területek láthatók. A súlyosságot nemzetközileg a Los Angeles-klasszifikáció szerint (A-D fokozatok) osztályozzák.
Szövődményes refluxbetegség: Ez a legsúlyosabb forma, amely a betegek 5-10%-át érinti. Ide tartoznak az alábbi állapotok:

– Nyelőcsőfekély: Mélyebb sebek a nyálkahártyán.
– Nyelőcsőszűkület: A krónikus gyulladás miatti hegesedés szűkíti a nyelőcsövet, ami nyelési nehézséget okoz.
– Barrett-nyelőcső: Egy rákmegelőző állapot, amelyről a következő részben részletesen is szót ejtünk.

A Barrett-nyelőcső: a reflux komoly szövődménye

A Barrett-nyelőcső egy olyan állapot, amelyben a nyelőcső alsó szakaszának normális laphámsejtjei a krónikus savhatás miatt átalakulnak, és a bélrendszerre jellemző hengerhámsejtekké válnak (ezt nevezik metapláziának). Ez egy rákmegelőző állapot, ami azt jelenti, hogy a Barrett-nyelőcsőben szenvedő betegeknél megnő a nyelőcsőrák (adenocarcinoma) kialakulásának kockázata.

Kinek javasolt a szűrés Barrett-nyelőcsőre?

A Barrett-nyelőcső szűrése céljából végzett gyomortükrözés rutinszerűen nem javasolt minden refluxos betegnél. Azonban bizonyos rizikócsoportokban megfontolandó:

Hosszú ideje (> 5 éve) fennálló, krónikus refluxos panaszok.
Többszörös rizikófaktor megléte: 50 év feletti életkor, férfi nem, fehér rassz, elhízás (különösen a hasi típusú), dohányzás.
Családi halmozódás: Ha elsőfokú rokonnál Barrett-nyelőcsövet vagy nyelőcsőrákot diagnosztizáltak.

Ha a gyomortükrözés során Barrett-nyelőcső igazolódik, rendszeres endoszkópos kontrollvizsgálatokra van szükség. A szövettani mintavétel során az orvosok az átalakult sejtekben keresnek további elváltozásokat (diszplázia), amelyek a rákos elfajulás fokozott kockázatára utalnak. Enyhe (low-grade) vagy súlyos (high-grade) diszplázia esetén speciális endoszkópos kezelésekre (pl. abláció, endoszkópos reszekció) lehet szükség a kóros szövet eltávolítására.

Hogyan tovább a diagnózis után?

A gyomortükrözés nem csupán egy diagnosztikai folyamat, hanem a terápia megtervezésének alapja is. Az endoszkópos lelet és az esetleges szövettani vizsgálat eredménye alapján a gasztroenterológus személyre szabott kezelési tervet állít fel. Ez magában foglalhatja az életmódbeli változtatásokat (étrend, testsúlykontroll), a savcsökkentő gyógyszerek adagjának módosítását, vagy súlyosabb esetekben további endoszkópos beavatkozásokat, esetleg sebészeti megoldást.

Az Endomedix gasztroenterológiai központ elkötelezett abban, hogy a legmodernebb diagnosztikai eljárásokat alkalmazva segítse a refluxbetegséggel küzdő pácienseket. Ha tartósan fennálló emésztési panaszai vannak, vagy a fent említett intő jelek bármelyikét tapasztalja, ne habozzon szakemberhez fordulni. A korai és pontos diagnózis a sikeres kezelés és a súlyos szövődmények megelőzésének kulcsa.