A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben bevéve kedvező hatással lehetnek az egészségre. Egészséges felnőtteknél általában biztonságosak: a leggyakoribb mellékhatás az első napokban jelentkező puffadás és gázképződés, amely többnyire magától enyhül. Súlyos szövődmény ritka, és elsősorban súlyosan legyengült immunrendszerű, kórházban kezelt betegeknél fordul elő. A probiotikumok hatása törzsenként eltér, ezért nem mindegy, melyiket, mire és mennyi ideig szedi.
- A probiotikumok élő mikroorganizmusok, a prebiotikumok a bélbaktériumok táplálékául szolgáló rostok.
- A leggyakoribb mellékhatás az átmeneti puffadás, gázképződés.
- Súlyos szövődmény ritka, főleg legyengült immunrendszerű betegeknél.
- A hatás törzsfüggő: nem minden probiotikum jó minden panaszra.
- Ha a panaszok nem javulnak, ne a probiotikumot cserélgesse, hanem kérjen kivizsgálást.
Probiotikum, prebiotikum, szinbiotikum: mi a különbség?
| Fogalom | Mit jelent? | Példa |
|---|---|---|
| Probiotikum | Élő mikroorganizmus, amely kedvező hatású lehet | Tejsavbaktériumok, bifidobaktériumok, egyes élesztőgombák |
| Prebiotikum | Emészthetetlen rost, amely a hasznos bélbaktériumokat táplálja | Inulin, egyes oligoszacharidok, rezisztens keményítő |
| Szinbiotikum | Probiotikum és prebiotikum együtt | Kombinált készítmények |
| Posztbiotikum | Baktériumok által termelt anyagok vagy elölt baktériumok | Egyes újabb készítmények |
Probiotikumot tartalmaznak egyes erjesztett élelmiszerek is, például a natúr joghurt, a kefir, a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka, bár ezek baktériumtartalma és összetétele változó. Prebiotikum található a hagymafélékben, a fokhagymában, a póréhagymában, a csicsókában, a banánban, a zabban és a hüvelyesekben.
Mire jók a probiotikumok?
A probiotikumok hatását sok vizsgálat elemezte, és az eredmények vegyesek. Bizonyos helyzetekben, bizonyos törzsek esetében van bizonyíték a kedvező hatásra:
- az antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenés kockázatának csökkentésére;
- egyes fertőzéses hasmenések lefolyásának rövidítésére, főleg gyermekeknél;
- irritábilis bél szindrómában a puffadás és a hasi diszkomfort enyhítésére egyeseknél;
- koraszülötteknél egyes súlyos bélbetegségek megelőzésére, csak kórházi, orvosi döntés alapján.
Puffadás, rendszertelen széklet, felborult bélflóra? Mikrobiom-vizsgálat otthoni mintavétellel és gasztroenterológiai konzultáció.
A vizsgálat részleteiSok más felhasználási területen, például a fogyásban, az immunrendszer általános erősítésében vagy a bőrbetegségekben, a bizonyítékok még gyengék vagy ellentmondásosak. Egészséges, változatosan étkező embereknek általában nincs szükségük rendszeres probiotikum-szedésre.
A probiotikumok leggyakoribb mellékhatásai
Puffadás, gázképződés
A szedés első napjaiban, egy-két hetében gyakori a puffadás, a fokozott gázképződés, a hasi teltségérzet. Ez általában annak a jele, hogy a bélflóra alkalmazkodik, és többnyire magától enyhül. Ha a panasz erős, érdemes kisebb adaggal kezdeni, és fokozatosan emelni.
Székletváltozás
Átmenetileg lazább vagy éppen keményebb széklet, a székletürítés gyakoriságának változása is előfordulhat.
Prebiotikumok okozta panaszok
A prebiotikumok, különösen az inulin és egyes oligoszacharidok, a bélbaktériumok erjesztő tevékenysége miatt kifejezett puffadást, gázképződést, hasi görcsöt okozhatnak. Ez irritábilis bél szindrómában és SIBO esetén különösen gyakori. Ilyenkor a prebiotikumot tartalmazó készítmény gyakran rontja a panaszokat.
Allergiás reakció, érzékenység
Ritkán a készítmény egyéb összetevőire, például tejfehérjére, szójára, színezékre alakulhat ki érzékenység. Tejfehérje-allergia esetén ellenőrizze az összetételt.
Súlyos szövődmények: kiket érinthetnek?
Ritkán a probiotikumban lévő baktérium vagy élesztőgomba a véráramba juthat, és súlyos fertőzést okozhat. Ez egészséges embereknél rendkívül ritka. A kockázat azoknál nagyobb, akiknek az immunrendszere súlyosan legyengült, akik kritikus állapotban vannak, akiknél központi vénás kanül van, vagy akiknek a bélfala súlyosan sérült. Rövidbél szindrómában egyes probiotikumok anyagcserezavart okozhatnak. Ezekben a helyzetekben probiotikumot csak orvosi javaslatra szabad szedni.
Probiotikum szedése előtt kérje ki orvosa véleményét, ha
- immunrendszerét gyengítő kezelést kap, például daganatellenes vagy szervátültetés utáni kezelést;
- központi vénás kanül van a szervezetében;
- súlyos alapbetegséggel kórházban kezelik;
- szívbillentyű-betegsége vagy műbillentyűje van;
- rövidbél szindrómája van;
- koraszülött csecsemőnek adná.
Hívja a 112-t, vagy keresse fel a sürgősségi ellátást, ha:
- véres vagy fekete, szurokszerű a széklete;
- magas láza van erős hasi fájdalommal vagy hasmenéssel;
- a hasmenés miatt kiszáradás jeleit észleli: alig vizel, szédül, nagyon gyenge;
- hirtelen, nagyon erős hasi fájdalma van, és a hasa feszes, kemény.
Probiotikum gyermekeknek
Gyermekeknél a probiotikumok leginkább fertőzéses hasmenés és antibiotikum-kezelés idején jöhetnek szóba, ahol egyes törzsek rövidíthetik a hasmenés időtartamát. Gyermekeknek mindig a korosztálynak megfelelő, gyermekek számára ajánlott készítményt válasszon, és ha a gyermek beteg, lázas, kiszáradás jeleit mutatja, vagy krónikus betegsége van, előbb kérje ki orvosa véleményét. Koraszülött és súlyosan beteg csecsemőknek probiotikumot csak orvos adhat.
Probiotikum irritábilis bél szindrómában és gyulladásos bélbetegségben
Irritábilis bél szindrómában egyes probiotikumok enyhíthetik a puffadást és a hasi diszkomfortot, de a hatás egyénenként nagyon eltér. Érdemes egy készítményt néhány hétig kipróbálni, és ha nem segít, abbahagyni. A prebiotikumot is tartalmazó készítmények ilyenkor sokszor rontják a panaszokat. Gyulladásos bélbetegségben, Crohn-betegségben és colitis ulcerosában a probiotikumok szerepe korlátozott, és nem helyettesítik az orvosi kezelést. Ezekben a betegségekben probiotikumot csak a kezelőorvossal egyeztetve érdemes szedni.
Miért nem segít a probiotikum? Gyakori hibák
- Nem megfelelő törzs: a hatás törzsfüggő, egy-egy panaszra csak bizonyos törzsek hatékonyak.
- Túl rövid ideig szedik: a hatás megítéléséhez általában legalább néhány hétre van szükség.
- Nem megfelelő tárolás: egyes készítményeket hűtve kell tárolni, különben az élő baktériumok elpusztulhatnak.
- Rossz időzítés antibiotikum mellett: a probiotikumot az antibiotikumtól néhány óra különbséggel érdemes bevenni.
- Nem bélflóra-probléma áll a háttérben: a tartós panaszok mögött ételintolerancia, cöliákia, SIBO vagy más betegség is állhat.
Ha a panaszai négy-hat hét rendszeres szedés után sem javulnak, nem érdemes újabb és újabb készítményekkel próbálkozni. Ilyenkor a panaszok okát kell kivizsgálni. Az ételintoleranciáról az ételintoleranciáról szóló cikkünkben írunk.
Hogyan válasszon probiotikumot?
- Olyan készítményt válasszon, amelynek címkéjén a baktériumtörzs pontos megnevezése szerepel, nem csak a nemzetség vagy a faj.
- Nézze meg, mennyi élő baktériumot tartalmaz a lejárati idő végén.
- Olyan törzset válasszon, amelynek hatását az adott panaszra vizsgálták.
- Figyeljen a tárolási előírásokra.
- Ha bizonytalan, kérje gyógyszerész, dietetikus vagy orvos tanácsát.
Mikor és hogyan szedje?
A legtöbb készítményt naponta egyszer, étkezéshez közel érdemes bevenni, de mindig kövesse a használati utasítást. Antibiotikum-kúra idején a probiotikumot az antibiotikumtól néhány óra különbséggel vegye be, és a kúra befejezése után is folytathatja egy-két hétig. Ha puffadást tapasztal, kezdje kisebb adaggal. A szedés időtartamát a cél határozza meg: antibiotikum mellett a kúra idejére és utána rövid ideig, irritábilis bél szindrómában próbaképpen néhány hétig, majd a hatás alapján dönthet a folytatásról.
Gyakori tévhitek a probiotikumokról
- „A probiotikum mindenkinek jót tesz.” Egészséges, változatosan étkező embereknél a rendszeres szedés előnye nem bizonyított.
- „Minél több baktériumot tartalmaz, annál jobb.” A törzs megfelelősége fontosabb, mint a csíraszám.
- „Ha puffadok tőle, nem jó nekem.” Az első napokban ez gyakori, és többnyire elmúlik. Ha tartós, érdemes más készítményt választani vagy orvoshoz fordulni.
- „A probiotikum helyettesíti az egészséges étrendet.” A bélflóra legfontosabb támasza a rostban gazdag, változatos étrend.
A bélflóra támogatása étrenddel
A bélflóra legfontosabb tápláléka a változatos, rostban gazdag étrend. A zöldségek, a gyümölcsök, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák és a magvak sokféle rostot tartalmaznak, amelyek a hasznos baktériumok szaporodását segítik. A rostbevitelt fokozatosan érdemes növelni, és közben elegendő folyadékot fogyasztani. Az erjesztett élelmiszerek kiegészíthetik az étrendet. A bélflóra helyreállításáról részletesen a felborult bélfloráról szóló összefoglalónkban írunk.
Mi a széklettranszplantáció?
A széklettranszplantáció során egészséges donor gondosan szűrt székletéből készült készítményt juttatnak a beteg bélrendszerébe, hogy helyreállítsák a bélflórát. Ma elsősorban a visszatérő, más kezelésre nem reagáló Clostridioides difficile-fertőzés kezelésére alkalmazzák, speciális központokban. Más betegségekben való alkalmazását még vizsgálják. Otthoni, házilagos végzése veszélyes, fertőzést okozhat, ezért semmiképp ne próbálja ki.
Hogyan segíthet az Endomedix?
Ha a probiotikum mellett is fennállnak a panaszai, vagy nem tudja, szüksége van-e rá, a gasztroenterológus szakorvos segít kideríteni a panaszok okát. A vékonybél bakteriális túlnövekedés hidrogén-kilégzési teszttel vizsgálható, a bélflóra összetételéről pedig otthoni mintavétellel végezhető mikrobiom-vizsgálat ad képet, amelynek kiértékelése személyre szabott étrendi és probiotikus javaslatokat is tartalmaz. A dietetikus segít a bélflórát támogató étrend összeállításában.
Ne csak a bélflórára gyanakodjon, kérjen kivizsgálást, ha
- szándéka nélkül fogy;
- véres a széklete, vagy éjszaka is hasmenése van;
- vashiányt, vérszegénységet állapítottak meg;
- 50 év felett új, tartós emésztési panaszai jelentkeztek;
- a családjában vastagbéldaganat, cöliákia vagy gyulladásos bélbetegség fordult elő;
- a panaszai hetek óta nem javulnak.
Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?
- Gasztroenterológiai konzultációA tartós panaszok okának kivizsgálására.A konzultáció részletei
- Endobiom mikrobiom vizsgálatA bélflóra összetételének felmérésére, személyre szabott javaslatokkal.A vizsgálat részletei
- Hidrogén-kilégzési teszt – laktulózA vékonybél bakteriális túlnövekedés (SIBO) kimutatására.A vizsgálat részletei
- Dietetikai tanácsadásA bélflórát támogató étrend összeállítására.A vizsgálat részletei
Gasztroenterológiai konzultáció és mikrobiom-vizsgálat beutaló nélkül
Időpontot online vagy telefonon foglalhat. A legközelebbi rendelőt a központjaink oldalán találja.
Gyakori kérdések a probiotikumokról
Normális, hogy puffadok a probiotikumtól?
Az első napokban, egy-két hétben gyakori, és többnyire magától enyhül. Ha erős vagy tartós, csökkentse az adagot, vagy beszélje meg orvosával.
Szedhetek probiotikumot antibiotikum mellett?
Igen, sőt egyes törzsek csökkenthetik az antibiotikum okozta hasmenés kockázatát. Az antibiotikumtól néhány óra különbséggel vegye be.
Mennyi ideig kell szedni a probiotikumot?
A céltól függ. Antibiotikum mellett a kúra idejére és utána rövid ideig, más panaszoknál próbaképpen néhány hétig.
Okozhat a probiotikum hasmenést?
Átmenetileg előfordulhat székletváltozás. Ha a hasmenés tartós, erős, vagy lázzal jár, forduljon orvoshoz.
Várandósság alatt szedhetek probiotikumot?
A legtöbb probiotikum várandósság alatt is biztonságosnak tűnik, de szedés előtt beszélje meg kezelőorvosával.
A joghurt kiváltja a probiotikumot?
A natúr joghurt és a kefir hasznos része az étrendnek, de baktériumtartalmuk és összetételük változó, ezért célzott hatásra nem mindig elegendők.
Mit tegyek, ha a probiotikum nem segít?
Ne cserélgesse a készítményeket hónapokon át. Kérjen kivizsgálást, mert a panaszok mögött más ok is állhat.
Kell beutaló a vizsgálathoz?
Nem. Az Endomedixhez beutaló nélkül, lakóhelytől függetlenül bárki jelentkezhet. A vizsgálat egészségpénztári kártyával is fizethető.
A cikk általános tájékoztatást ad, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Panaszaival forduljon szakorvoshoz.
