Mely betegségeknél kell kezelni a Helicobacter pylori-fertőzést?

Az Európai Helicobacter pylori Klinikai Vizsgáló Csoport szervezésében 1996 szeptemberében Maastrichtban az európai országok gasztroenterológusai véleményformáló találkozón vettek részt. Az itt kiadott Maastrichti Konszenzus Riport meghatározza, hogy Európában mely betegségekben kell a Helicobacter pylori-fertőzést kezelni.

A 15. táblázatban a maastrichti egyetértés értekezlet javaslatát foglaltuk össze. Az értekezlet a különböző kórképek mellé a kezelésekhez javaslatként 3 fokozatot különböztetett meg: a) határozottan javasolt; b) tanácsos; c) bizonytalan. Az érvelést alátámasztó tudományos adatok meglétét a különböző betegségek esetében szintén 3 fokozatban jelölte meg: 1. egyértelmű; 2. támogatott; 3. kétséges.
A Virginiai Jelentés az amerikai gasztroenterológusok hivatalos véleményét fogalmazta meg a fenti kérdésben 1997-ben. A Maastrichti Konszenzushoz képest két ponton tért el:

1. az egyhetes kezelés helyett a kéthetes kezelést helyezte előtérbe
2. elismerte a ranitidin-bizmut-citrát helyét az elsődlegesen választandó eradikációs kezelések között.

A Magyar Gasztroenterológiai Szakmai Grémium ezen ajánlásokat is figyelembe véve az alábbi pontokban határozta meg a Helicobacter pylori eradikációjának szükségességét:
Erősen javasolt a baktérium kiirtása nyombél- és gyomorfekély esetén, alacsony malignitású MALT lymphomában (a nyálkahártyához kötött nyirokrendszer daganatos megbetegedése), atrophiás gastritisben (sorvadásos gyomornyálkahártya gyulladásban), gyomorrák miatt végzett műtétet követően, gyomorrákos betegek elsőfokú rokonainál, illetve a beteg saját kérése esetén.
Ajánlott a bakteriális fertőzés kezelése funkcionális dyspepsia (szervi eltérések nélkül jelentkező emésztési rendellenesség), gastro-oesophagealis reflux betegségben, valamint tartós nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) kezelés bevezetése előtt.

A Helicobacter pylori fertőzés antibiotikumok és savgátló szerek együttes adásával kezelhető. Fontos azonban tudni, hogy az első vonalbeli kezelés esetében a baktérium kiirtásának sikeressége 75%, a második kezelés esetén a sikeresség 36%-os, míg harmadik körben a legjobb esetben is csak 20%-os. A nemzetközi ajánlásokban szereplő bizmut tartalmú készítmények jelenleg nem kaphatók gyári forgalmazásban, csak ún. magisztrális formában. Ez azt jelenti, hogy az orvos utasításainak megfelelő módon a gyógyszerész által elkészített oldatként lehet csak hozzájutni.
Mivel az alkalmazott antibiotikum kombinációs  kezelések időtartama 7-14 nap között változhat, mindenképpen javasolt probiotikumok (pl: Normaflor) alkalmazása is.

Cikkünkben több ponton idéztünk orvosigazgatónk, Dr.Takáts Alajos: Tudnivalók a fekélybetegségről című betegoktató könyvéből (Springer Kiadó, 1998), a szerző aktualizáló kiegészítéseivel.