Májdaganat

Májdaganat – a máj leggyakoribb daganata az áttét.

A májat érintő egyéb (elsősorban a gyomor– és bélrendszer) daganatok áttétjei húszszor gyakoribbak, mint az elsődlegesen májból kiinduló daganatok.

A májbetegségei lehetnek az egész májat érintő ún. diffúz, és gócos, körülírt betegségek. A májdaganatai gócos betegségek, melyek közül jó- és rosszindulatú elváltozásokat különböztetnek meg.

A jóindulatú daganatok nagyon gyakoriak: nőkben gyakrabban jelentkeznek, többségük kialakulása fogamzásgátlók szedésével hozható összefüggésbe. A három leggyakoribb jóindulatú elváltozás az érdaganat (hemangioma), a valódi májsejt daganat (adenoma) és a fokális noduláris hiperplázia (ami tulajdonképpen a máj saját szöveti elemeit, de az ép májszövethez képest eltérő arányban tartalmazó képlet).

A májban lévő tumorszerű elváltozások lehetnek regenerációs göbök, egyedül álló vagy többszörös ciszták, echinococcus (parazita) ciszták, fertőzés okozta tályogok, és sérülés okozta vérömlenyek (hematomák).

A májelsődleges rosszindulatú daganati közül a májsejtrák (hepatocelluláris carcinoma) és az epeúti rák (kolangiocelluláris carcinoma) emelhetők ki. Mindkét betegség, a tünetszegény mivoltuk miatt, legtöbbször előrehaladott állapotban kerül felismerésre, és ezért igen rossz kórjóslatú.